Az egyesület a vegyészmérnöki tudomány mérnökeinek – a vegyészmérnököknek, a biomérnököknek, a gyógyszermérnököknek, az élelmiszermérnököknek, a környezetmérnököknek, a folyamatmérnököknek, az anyag- és a kohómérnököknek, a korróziós és az elektrokémiai mérnököknek, a nukleáris és az energetikai mérnököknek, a továbbiakban összefoglalóan egyszerűen a vegyészmérnököknek – az önkéntes és egyéni aktivitáson alapuló szerveződése.
Az egyesület a mérnöki (műszaki, alkalmazott) tudományokat és szakmákat művelők nagy családjába tartozik. A klasszikus négy nagy, átfogó mérnöki tudomány – az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és a vegyészmérnöki – közül az utóbbi, a vegyészmérnöki tudomány és annak speciális szakmai területeinek mérnökegyesülete. Szakmai identitásunkban hangsúlyozzuk az önálló mérnöki tudományunkat, amely az alaptudományokra épül, de azokkal nem azonos tudomány- és szakmaterület. Sok mérnök dolgozik a vegyészmérnöki tudomány különböző iparági területein, de tevékenységük ugyanazon alapszik, a tudományterületünk fundamentális egyenletein, princípiumain.[1]
Egyrészt a vegyészmérnöki tudomány mérnökei fizikai, kémiai és biokémiai változásokon alapuló ipari technológiákat, berendezéseket terveznek, gyártanak, üzemeltetnek, illetve fejlesztenek, amely technológiák értékesíthető termékeket (pl. benzint, gumit, penicillint, cukrot, műtrágyát, stb.) vagy nem kereskedelmi célú termékeket (pl. tiszta levegőt, tiszta vizet) állítanak elő. Másrészt e gyártási technológiákat és az előállított kereskedelmi termékeket értékesítik, a gyártás és a termék megfelelő minőségét biztosítják, ellenőrzik, valamint ezek felett hatósági felügyeletet is gyakorolnak az egészségünk, a biztonságunk és a környezetünk védelmében. E mellett mérnökeinkre szükség van a katonaságnál, a katasztrófavédelemnél és a tűzoltóságnál is.
Az ipari gyártási technológiákat az alaptudományok (hagyományosan a kémia, a fizika, a biológia, a termodinamika és a matematika) alaptörvényeiből származó fundamentális egyenleteink kreatív alkalmazásával hozzák létre, figyelembe véve a gazdaságosságot, a környezeti hatást és a munkavállalók biztonságát. Ez, a sok szempontnak való megfelelés okozza azt, hogy nem csak az új termékek nagyüzemi előállításának kidolgozására van szükség, hanem a már nagyüzemileg előállított termékek újabb és újabb eltérő gyártási technológiákkal történő előállítására, fejlesztésére is folyamatosan igény van a társadalom részéről, amely igények kielégítése állandó munkát ad a tudományterület mérnökeinek.
A Selmecbányán működő, és 1770-től már felsőfokú oktatási és kutatási státuszú Bányászati és Kohászati Akadémiát tekintjük a magyar mérnökség bölcsőjének. Ugyanígy az egyesület, az 1867-ben alapított és 1944-ig működő Magyar Mérnökegylet (1972-től Magyar Mérnök- és Építész-egylet), különösen a gyáripari tevékenységéhez kapcsolódó hagyományainak a szellemi örököse is egyben.
Nemzetközileg a különböző vegyipari, gyógyszeripari, hulladékfeldolgozási, energiaipari, elektrokémiai, anyagtudományi és élelmiszeripari technológiákhoz, az alkalmazott tudományok területéhez kötődő vegyészmérnöki, biomérnöki, folyamatmérnöki, gyógyszermérnöki, élelmiszermérnöki, energetikai, nukleáris mérnöki, elektrokémiai, anyag- szilikát-, és kohómérnöki, valamint környezetmérnöki szervezetekkel, mint például az American Institute of Chemical Engineers (AIChE, alapítva 1908-ban), vagy az Institution of Chemical Engineers (IChemE, alapítva 1923-ban), rokon tevékenységű, de hazai egyesület.
[1] A fundamentális egyenleteink (1) a Dr. Benedek Pál és Dr. László Antal által az átadási taggal kiegészített, un. kibővített Damköhler-egyenletek: az anyagra és az energiára felírt mérlegegyenletek, valamint az impulzusra felírt Navier-Stokes mérlegegyenletek. A mérlegegyenleteket felépítő forrás- és transzportegyenletek, és a hajtóerőt meghatározó egyensúlyi egyenletek, továbbá a mérlegegyenletekből és/vagy (2) a Buckingham-féle π-tételen alapuló dimenzióanalízisből is meghatározható dimenziómentes számokon, valamint (3) Danckwerts tartózkodási idő eloszlásán alapuló hasonlóságelmélet.